Szülei Százhalombattán történt letelepedése után, Hegedüs Róbert 1973 február 19-én született Budapesten. Édesanyja Hegedüs Dezsőné (Varga Éva), és édesapja Hegedüs Dezső mindketten vegyészmérnökként, sok más pályakezdővel együtt tanulmányaikat követően választották a karrier, és a családalapítás helyszínéül Százhalombattát. A választás minden szempontból kiválónak bizonyult, mindketten a város megbecsült polgáraivá váltak. A családban két gyermek nevelkedett, Róbert testvére Dóra szintén Százhalombattán él családjával.
Százhalombatta a lehetőségek gazdag tárházát kínálta már a 80’-as években, mind az oktatás, mind pedig a sport tekintetében. Róbert tehetsége már korán megmutatkozott, kezdetben úszóként fűződtek megyecsúcsok a nevéhez, de a választott sportága a kajak lett. Élete első kajak versenyén már diadalmaskodott 1982-ben. Ezt követően a DESE színeiben kiváló mesterek keze alatt országos bajnoki címek, korosztályos válogatottság követték egymást. A sportkarrier vált számára a legfontosabbá, így a továbblépés reményében, már 17 évesen elkerült a családi otthonból, és a Budapesti Honvédban folytatta pályafutását világklasszis versenyzők között.
Díszpolgári elismerését, 1998-ban kapta, az 1997-ben elért eredményei alapján, ahol társaival a kajak-kenu plovdivi (Bulgária) Európa-bajnokságon 3 arany, és 1 bronzérmet, majd két hónappal később a dartmouth-i (Kanada) Világbajnokságon 2 aranyérmet szerzett.
A megszerzett győzelmek elismeréséül felnőtt világversenyen összesen 12 alkalommal játszottak társai, es az ő tiszteletére a magyar himnuszt. Sportpályafutása során 7 világbajnoki-, 5 Európa-bajnoki-, és több mint 30 országos bajnoki címet szerzett, az 1996-os atlantai (USA) Olimpián társával döntősök voltak (9. hely). Legértékesebb győzelmeinek, 1998-ban az első hazai rendezésű Világbajnokságon (Szeged) megszerzett 2 aranyérmét tekinti. Mindezen sporelikviák, a százhalombattai sportmúzeum megnyitása óta, annak gyűjteményét gazdagítják.
Sportpályafutását követően, lehetőségeit kihasználva, néhány évet külföldön is élt, és Fokvárosban (Dél-Afrikai Köztársaság) vállalta, hogy a 2008-as pekingi Olimpiára felkészíti a helyi tehetségeket. A küldetés sikerrel zárult, azonban a hazatérés mellett döntött.
Még az afrikai tartózkodása alatt ismerkedett meg ’’The Human Polar Bear’’ becenévre hallgató tengerjogász, környezetvédő, felfedező angol úriemberrel Lewis Gordon Pugh-val, aki kezdetben felkészítésére szerződtette, majd társául hívta egy expedícióra. Kajakkal eveztek a norvégiai Svalbard szigetről, az Északi-sarkot borító jégpáncél határáig. A környezetvédő expedíció kalandjairól Lewis egy könyvében is beszámol. 2009-ben az expedíció Londonban ’Beyond Sport Awards’ díjat kapott.
Már aktív sportolóként elkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, ahol 2008-ban diplomázott. A diploma megszerzése óta szakmájában dolgozik. Munkája mellett a város képviselő Testületének tagja, illetve egyéb társadalmi feladatokat is vállal, így a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökségi tagja, illetve a helyi sportélet egyik szervezője.
Példaképének szüleit tekinti, akiktől mindig lehet, és lehetett tanulni, tanácsaik mindig visszaköszönnek az élet egyes állomásain. ’A befektetett munka mindig meghozza a gyümölcsét’ mondták, és ez mindig igaznak bizonyult.
Megannyi utazást, versenyt, kalandot, küldetést követően, végül életteréül Százhalombattát választotta, feleségével, Viktóriával már évek óta az óváros lakói. Reméli gyermekei, is hasonlóan kiváló körülmények között nőhetnek fel, mint ő, és megkapják azokat a lehetőségeket, amelyekkel megállják a helyüket, bárhova is veti őket az élet.
Díszpolgári elismerésére nagyon büszke, és bízik benne, hogy a példaértékű cselekedet, amelyért a címet kapta, inspiráló lehet a jövő generációinak.