Tájékoztató az egyéni vállalkozók és az őstermelők biztosítotti bejelentési kötelezettségéről
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdése szerint a biztosítotti bejelentésre a munkáltató és a kifizető kötelezett, ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt is.
A munkáltatón és a kifizetőn túl az egyéni vállalkozó és a biztosított őstermelő saját maga vonatkozásában, mint önfoglalkoztató is, kötelezett a bejelentésre.
A bejelentésre az állami adóhatóság a 07T1041-es jelű, „BEJELENTŐ és VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól" elnevezésű adatlapot rendszeresítette, amely az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) tölthető le. Az adatlap elérési útvonala a honlapon a következő: „Letöltések > Nyomtatványkitöltő programok > Adatbejelentők, adatmódosítók". Az adatlap elektronikus úton, vagy postai úton is benyújtható a vállalkozó székhelye, illetve az őstermelő lakóhelye szerint illetékes állami adóhatósághoz.
Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a biztosított őstermelő a 07T1051-es jelű, „BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP a biztosított mezőgazdasági őstermelő részére" elnevezésű nyomtatvány kitöltésének és benyújtásának elmulasztásával nem tett eleget a jogszabály által előírt, 2007. január 31-éig teljesítendő bejelentési kötelezettségének, úgy ezt a bejelentést is a 07T1041-es jelű adatlapon kell pótolnia.
Az őstermelői igazolványt 2007. január 1-jén, vagy ezt követően igénylő mezőgazdasági őstermelőnek a 07T1041-es jelű adatlapon az adóhatósághoz teljesítendő bejelentési kötelezettségen túl a mezőgazdasági igazgatási szervnél is nyilatkoznia kell a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott körülmények fennállásáról. Ugyanez érvényes a 2007. január 1-jén, vagy ezt követően regisztrációját kérő mezőgazdasági termelő magánszemély, és a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztőjének bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettségére is.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Tájékoztató az egyéni vállalkozók és az őstermelők biztosítotti bejelentési kötelezettségéről
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdése szerint a biztosítotti bejelentésre a munkáltató és a kifizető kötelezett, ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt is.
A munkáltatón és a kifizetőn túl az egyéni vállalkozó és a biztosított őstermelő saját maga vonatkozásában, mint önfoglalkoztató is, kötelezett a bejelentésre.
A bejelentésre az állami adóhatóság a 07T1041-es jelű, „BEJELENTŐ és VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól" elnevezésű adatlapot rendszeresítette, amely az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) tölthető le. Az adatlap elérési útvonala a honlapon a következő: „Letöltések > Nyomtatványkitöltő programok > Adatbejelentők, adatmódosítók". Az adatlap elektronikus úton, vagy postai úton is benyújtható a vállalkozó székhelye, illetve az őstermelő lakóhelye szerint illetékes állami adóhatósághoz.
Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a biztosított őstermelő a 07T1051-es jelű, „BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP a biztosított mezőgazdasági őstermelő részére" elnevezésű nyomtatvány kitöltésének és benyújtásának elmulasztásával nem tett eleget a jogszabály által előírt, 2007. január 31-éig teljesítendő bejelentési kötelezettségének, úgy ezt a bejelentést is a 07T1041-es jelű adatlapon kell pótolnia.
Az őstermelői igazolványt 2007. január 1-jén, vagy ezt követően igénylő mezőgazdasági őstermelőnek a 07T1041-es jelű adatlapon az adóhatósághoz teljesítendő bejelentési kötelezettségen túl a mezőgazdasági igazgatási szervnél is nyilatkoznia kell a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott körülmények fennállásáról. Ugyanez érvényes a 2007. január 1-jén, vagy ezt követően regisztrációját kérő mezőgazdasági termelő magánszemély, és a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztőjének bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettségére is.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Együttműködési megállapodást írt alá az APEH a Magyarországon működő húsz magán-nyugdíjpénztárral
Budapesten, az APEH székházában 2007. március 30-án húsz magánnyugdíjpénztár, illetve az APEH elnöke együttműködési megállapodást írt alá az elektronikus adatszolgáltatásról.
A magánnyugdíjpénztárak számára az APEH havonta szolgáltat adatokat a pénztári tagok számlájának vezetéséhez. A bevallási adatok és az adóazonosító jel mellett a TB azonosító is továbbításra kerül.
2,5 millió pénztári tagot, 117 milliárd forint tagdíjat érint az aláírt megállapodás, mely új alapokra helyezi az APEH és a magánnyugdíjpénztárak kapcsolatát. Messzemenően figyelnek az adatvédelmi előírásokra is – hangsúlyozta dr. Szikora János, az APEH elnöke.
Az aláírási rendezvényen Marsi Edit, a PSZÁF főigazgatója a magánpénztárak és az APEH együttműködésének előkészítése során kialakult jó munkakapcsolat megőrzésére hívta fel a figyelmet.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján meghatározott pénztár tagjai a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, továbbá a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján meghatározott nyugdíjjárulék-alap 8 százalékát, mint tagdíjat kötelesek fizetni.
2007. január 1-je utáni időszakra vonatkozóan az esedékes tagdíjakat már nem a magánnyugdíj-pénztárakhoz, hanem az állami adóhatóság felé kell bevallani, és a Magyar Államkincstárnál magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott számlákra kell megfizetni. A Magyar Államkincstár a 2007. január 1-jei hatállyal, Pénztáranként megnyitott tagdíj-, késedelmi pótlék- és önellenőrzési pótlék beszedési számlák pozitív egyenlegét naponta, automatikusan utalja át az arra jogosult Pénztárak részére, a Pénztárak által az átutalás teljesítéséhez megadott pénztári bankszámlaszámokra.
A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot, tagdíjat (tagdíjkiegészítést) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) a 0708 számú bevallásban kell a tárgyhónapot követő hónap 12-ig bevallani, illetőleg megfizetni.
Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a tárgyhónapot követő hónap 12-ig vallja be a 0758 számú bevallásban, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az eva törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat) a törvényben meghatározottak szerint vallja be a 0758 számú bevallásban, és fizeti meg a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.
A mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-ig vallja be a 07085 számú bevallásban, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.
Az adózás rendjéről szóló törvény alapján ezeket a bevallásokat elektronikus úton kell benyújtani. A bevallásokból a magán-nyugdíjpénztári tagok törvény által meghatározott adatait elektronikus úton meg kell küldeni a magán-nyugdíjpénztárak részére. Az állami adóhatóság a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban az ellenőrzési, az utólagos adómegállapítási és a végrehajtási feladatokat is ellátja. A magán-nyugdíjpénztárak megkeresésére a bevallás és befizetés adatok közötti eltérés miatt adategyeztetést folytat le.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjra vonatkozó bevallási adatokat, a befizetéseket mind az adóhatóságnál, mind a pénztáraknál nyilvántartást és folyószámlát kell vezetni. Az adóhatóság a folyószámlát foglalkoztatónként vezeti, pénztáranként elkülönítve. A Pénztárak a foglalkoztatók által befizetett tagdíjat mind foglalkoztatónként, mind a foglalkoztatókhoz tartozó magánszemélyenként is kimutatják, hiszen a befizetések a pénztártagokat illetik meg. A nyilvántartások egyezőségét a törvényben meghatározottak alapján az adóhatóság és a pénztárak biztosítják.
Az adatok továbbítására, a Pénztári megkeresésekre, az adategyeztetésre az APEH és a Pénztárak között elektronikus kapcsolat működtetését írják elő a törvények, a felek megállapodása szerint.
Magyarországon húsz magán-nyugdíjpénztár működik.
Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
Allianz Hungária Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
Aranykor Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár (2007.02.01-ig Winterthur Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár)
Budapest Országos Kötelező Magánnyugdíjpénztár
Dimenzió Magánnyugdíjpénztár
Életút Első Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
Erste Bank Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár
Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
ING Országos Magánnyugdíjpénztár
K&H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
MKB Rt. Önkéntes és Magánnyugdíjpénztára
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Magánnyugdíjpénztára
Postás Magánnyugdíjpénztár
Premium Magánnyugdíjpénztár
Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár
UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár
Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára
Húsz partnerrel kellett kiépíteni a kapcsolatot, és megállapodni az elektronikusan továbbítandó adatok szerkezetéről, a titkosításról, az adattovábbítás módjáról. A feladat végrehajtására közös munkabizottság jött létre 2006. évben. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megbízott munkatársa is részt vett a bizottság munkájában és jelentős mértékben átvállalta a Pénztárak közötti koordinációs feladatokat. Szoros, napi kapcsolat jött létre az APEH érintett szakterületeinek megbízottjai, a PSZÁF megbízottja és a Pénztárak képviselői között.
Ennek eredményeként 2007. januárjától kezdődően az APEH pénztári számlákra befizetett tagdíjak automatikusan továbbutalásra kerülnek a Pénztárakhoz. Az elektronikus adatkapcsolat létrejött a Pénztárak és az APEH között, amelyen keresztül a befizetésekre vonatkozó banki- és postai analitikus adatokat elektronikus úton továbbítjuk. A megállapodást az APEH és a húsz Magán-nyugdíjpénztár 2007. március 30-án aláírta.
A munkabizottság feladata ezzel még nem fejeződött be. Kiemelt figyelmet kell fordítani a bevallási adatok átadására, az adategyeztetési kérelmekre, a vizsgálati eredmények továbbítására. A tapasztalatokat értékelve az együttműködést folyamatosan fejlesztenünk kell.
A szervezetek közötti információcserével biztosítható, hogy mind az adóhatóság, mind a Magán-nyugdíjpénztárak, mind a PSZÁF ügyfélkapcsolati munkatársai színvonalas tájékoztatást tudjanak adni a magánnyugdíj-pénztári tagdíj befizetésével, bevallási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban a hozzájuk forduló ügyfeleknek, foglalkoztatóknak, pénztártagoknak.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
A befektetési adóhitel visszafizetése
A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 83/A §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a magánszemély a befektetési adóhitelét késedelmi pótlék mentesen legkésőbb 2007. április 20-áig fizetheti vissza.
A magánszemélynek e kötelezettségét a Magyar Államkincstárnál vezetett
10032000-01076057 számú számla javára kell teljesítenie.
A fennálló visszafizetési kötelezettségről az adóhatóság a magánszemélyt határozatban értesítette.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Tájékoztató az építtető által teljesítendő bejelentés szabályainak a változásáról
2007. január 19-ei hatállyal – az ezt követően indult eljárásokra vonatkozóan – jelentősen módosult az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 135/2005. (VII.14.) Korm. rendelet. Az építtető által az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal felé teljesítendő bejelentés szabályai az alábbiak szerint változtak:
Bejelentési kötelezettség terheli az építtetőt, ha
1. az építési tevékenység építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006.(XII.5.) Korm.rendelet szerint számított értéke a 30 millió forintot meghaladja,
2. az építési tevékenység a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozik,
3. továbbépítés vonatkozásában az építtető az építési tevékenységet fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában folytatja és a továbbépítési engedéllyel elvégzendő építési tevékenység – első pontban leírtak szerint számított – értéke a 30 millió forintot eléri.
Az építtető köteles a kivitelezés tervezett megkezdése előtt legalább 15 munkanappal az építési tevékenységre vonatkozó teljes kivitelezési értéket, az építés helyszínének címét, valamint helyrajzi számát az építés helye szerint illetékes állami adóhatósághoz bejelenteni.
Ezen bejelentési kötelezettség az APEH internetes honlapján közzétett 0709-es Bejelentő lapon teljesíthető. A bejelentés részletes szabályait a Bejelentő lap kitöltési útmutatója tartalmazza.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Tájékoztató
Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy a május 1-jével kapcsolatos munkarendváltozásoknak megfelelően az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága központi ügyfélszolgálatainak és ügyfélszolgálati kirendeltségeinek ügyfélfogadási ideje az alábbiak szerint alakul.
Április 20-a, péntek munkanap hétfői munkarend szerint
Ügyfélfogadás a fővárosban és a Pest megyei központi ügyfélszolgálaton (1132 Bp., Kresz Géza u. 15.) 8.15-től 18.00 óráig, a Pest megyei kirendeltségeken 8.15-től 17.30 óráig
Április 21-e, szombat munkanap pénteki munkarend szerint
Ügyfélfogadás nincs
Április 30-a, hétfő pihenőnap
Ügyfélfogadás nincs
APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága