Dr. Ruby Erzsébet beszél a hipertónia betegségről és következményeiről

Hypertonia betegségről beszélünk, ha a vérnyomás nyugalomban, legalább 3 különböző (legalább egyhetes időközzel mért) értékének átlaga nagyobb, mint 139 Hgmm szisztolés vagy nagyobb, mint 89 Hgmm diasztolés érték.

Hipertónia típusai

Elsődleges hipertóniáról akkor beszélünk, amikor nem találjuk a szervi okát a betegségnek. Az elsődleges, ami 30 éves kor után jelentkezik és 60%-ban tünetmentes lehet, de hozzásegítik olyan káros szenvedélyek, mint a dohányzás, az alkohol- és kávéfogyasztás.
Másodlagos hipertónia általában szervi betegség következménye. Ennek több csoportja van. Első ami lehet krónikus vesegyulladás következménye, vagy vesetumor. Az alacsony vagy magas káliumszint is okozhatja a vérnyomás megmelkedését. A harmadik csoportot az ún. átmeneti hipertóna alkotja. Ide tartoznak a különböző gyógyszerek mellékhatásai, acut betegségekhez társuló, az izolált és a terhességi hipertónia.

„Ha nem fáj, akkor minek kezelni? Minek foglalkozunk vele, mikor nem érzek semmit!”

Ezek a leggyakoribb kérdések a szakorvostól. Nehéz meggyőzni az embereket, hogy a magas vérnyomásnak milyen súlyos következményei lehetnek.

Hipertónia szövődmények

A hypertonia gyakran sok éven át panasz- és tünetmentesen áll fenn. Így előfordulhat, hogy felfedezésekor már valamely szerv károsodása is megállapítható, vagy éppen az emiatt végzett kivizsgálás deríti ki a kórosan emelkedett vérnyomást. Nem véletlenül minősítik a hypertoniát egyes, a lakossághoz szóló primer prevenciós felhívásokban „néma gyilkos”-nak. A tartósan fennálló hipertóniával járó fokozott szívizom feszülés következtében a szív fala megvastagodik, majd később nem képes megfelelő teljesítményre, azaz elégtelenné válik. A szívelégtelenség ma már ritka a vérnyomás megfelelő beállítás esetén.

Az agyi erekben a fokozott nyomás hatására kis hólyagszerű fali kitüremkedések képződnek, amelyek bármikor megrepedhetnek. Ez okozza az agyvérzést (vérzéses stroke). Ezen kívül a a hipertóniával együtt járó fokozódó agyi érszűkület és érelmeszesedés ugyancsak szélütéshez vezethet (vérhiányos stroke). A vesék véráramlásának romlásával a veseműködés is fokozatosan romolhat, végül a salakanyagok kiválasztása elégtelenné válik és veseelégtelenség léphet fel. A hipertónia korai és megfelelő kezelése általában kivédi e súlyos szövődményeket.

Végül a keringő zsírok egy része lerakódik az erek falában és károsítja az artériákat, érelmeszesedés következik be. Ha a szív saját erei tömeszelődnek el, akkor, akkor a szív falának egy része elhalhat, ezt nevezzük szívinfarktusnak.

A következő alkalommal megtudhatják, hogy mit lát egy szemész a hipertóniából!