Előny vagy hátrány, ha gazdag egy város? Mennyit kell dolgozni a pályázati pénzekért? Másféle támogatási környezetre, feltételrendszerre kell-e számítani a kormányváltás után? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Vezér Mihály polgármesterrel.

– Százhalombattán az elmúlt hat évben összesen 3,8 milliárd forint értékű fejlesztés, beruházás valósult meg pályázati – főként uniós – támogatással. A felhasznált önerő közel 2,5 milliárd volt, a külső támogatás 1,297 milliárd. Ezek óriási számok, de vajon van-e összehasonlítási alapunk más, hasonló méretű, lélekszámú településekkel, hogy el tudjuk dönteni, sokat, vagy keveset kaptunk?
– Olyan beruházásokat valósítottunk meg ezekből az összegekből, amelyekre egy ilyen színvonalon működő városban szükség van, amelyeket a lakosság elvárt, és azt hiszem, jogosan. A pályázati forrásbevonás jelentősége abban van, hogy jóval rövidebb idő alatt valósulhattak meg ezek a fejlesztések, mint, ha csak a saját költségvetésünket vehettük volna alapul. Összességében a pluszforrásoknak köszönhetően felgyorsulhatott a város fejlődése.

– Melyeket tartja az elmúlt hat év legsikeresebb pályázati úton megvalósult beruházásainak?
– Összesen közel 16 millió vissza nem térítendő támogatást fordíthattunk az önkormányzat informatikai rendszerének fejlesztésére, a térinformatikai rendszer bevezetésére. Ez a várostervezés és üzemeltetés feladataihoz jelent nagyon komoly gyakorlati támogatást, hatékonyabbá, pontosabbá, gyorsabbá teszi az önkormányzat munkáját.

Két sikeres pályázattal, több mint 100 millió forintos támogatással és 160 millió saját forrásból valósítottuk meg közintézményeink környezetbarát, energiatakarékos felújítását, átalakítását, optimalizáltuk az energiafelhasználásukat. Teljes egészében pályázati forrásból, 23 millió forintért vásárolhattunk meg egy korszerű hulladékgyűjtő autót, amely jelentősen hozzájárult a szelektív hulladékgyűjtés, és általában a hulladékkezelés színvonalának emelkedéséhez. Nagyon büszke vagyok a modern, ügyfélbarát okmányirodánkra, amely évek óta példaértékűen szolgálja ki nemcsak a helyi, hanem a környéken élő embereket is. Ezt is jelentős részben pályázati forrásból építettük át, és tettük még komfortosabbá.

A legjelentősebb pályázati sikereinket azonban az elmúlt két év hozta meg. Egyebek mellett 833 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyertünk el a főtér rekonstrukciójára, amely jelenleg is folyik. Nemcsak látványában, hanem funkciójában is megújul, jelentősen gazdagodik a városközpont, és úgy vélem, végre valóban szerethetővé válik.

Hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonítok a városi életminőség szempontjából annak a pályázatnak, amelynek köszönhetően az elmúlt évben több mint 190 millió forintos támogatást nyertünk el az úgynevezett Norvég Alapból az általános iskoláink akadálymentesítésére. Igaz, a nagyon bonyolult és nagyon szigorú pályázati feltételrendszer miatt sok problémával jár a megvalósítás, sürget a tanévkezdés, ami feszültségeket generál, de a végeredmény négy valóban huszonegyedik századi gyermekintézmény lesz. Ha elfogadjuk, hogy a környezet nevel, megértjük, mi ennek a beruházásnak a valódi jelentősége. A gyerekeinket mások elfogadására, toleranciára, segítőkészségre, együttműködésre szeretnénk nevelni. Ősztől olyan épületekben tanulnak majd, amelyeket az esélyegyenlőség gondolata formált át, amelyek a gyengén látó, rosszul halló, mozgáskorlátozott, vagy egyéb fizikai hátránnyal küzdő diákok számára is akadálymentesek. Ha a gyerekeink nap mint nap ilyen épületekben járnak-kelnek, akkor ez a környezet gyakorlati és átvitt értelemben is jó hatással lesz az életükre.

Ha nem is ilyen nagyszabású beruházás, és talán nem is érint olyan sok városlakót, de nagyon örülök, hogy végre, harmadik nekifutásra, a családsegítő központ Szivárvány téri épületének akadálymentesítésére beadott pályázatunk is pozitív elbírálásban részesült. Közel 27 milliós támogatással és 3 milliós önrésszel valósul meg.

– Említette a szigorú és összetett pályázati feltételeket. Ha a felhasználás vagy az elszámolás akár csak apró részletében eltér a kiírástól, hiábavalóvá válhatnak az erőfeszítések. Az önkormányzatoknak nyilván nagy kihívást jelentettek és jelentenek az EU-s pályázatok. A százhalombattai mennyire tud megfelelni ennek?
– 2005 óta dolgozik pályázati referens a Polgármesteri Hivatalban. Kezdetben egy munkatárs foglalkozott ezzel a területtel, mostanra azonban háromra nőtt a számuk, és szükség is van mindhármukra, elég, ha csak a főtéri projektre és az azzal összefüggő adminisztrációra gondolunk! Nemcsak arról van szó, hogy végig kell menedzselni egy-egy pályázati projektet, hanem arról is, hogy valaki folyamatosan figyelje, és ismerje fel a kínálkozó lehetőségeket. A referensek rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületet, és folyamatosan közvetítenek a szakirodák, a kivitelezők, a tervezők, az érintett intézmény-, illetve létesítményvezetők, a kiíró és annak a szervei között.

– Milyen szerepe van a pályázati sikerekben a lobbinak, a politikai támogatásnak?
– Jelentős, hiszen ország szerte nagy az igény a fejlesztési forrásokra, és a jobb anyagi kondíciókkal rendelkező önkormányzatok bizony háttérbe szorulhatnak. Szükség van olyan támogatókra, lobbistákra, akik a város érdekeit magasabb szinten tudják képviselni. Ezért is tartom rendkívül fontosnak a mindenkori parlamenti képviselőnkkel való együttműködést. Az elmúlt két ciklusban Jánosi György hatékony és befolyásos lobbistának bizonyult, és bízom benne, hogy Aradszki András is hasonlóan ki fog állni a városért, hiszen érte is kiálltak a battaiak.

– Lehet, hogy a kormányváltással a támogatási források elosztási rendszere is megváltozik?
– Az Európai Unió hosszú távú fejlesztési prioritásokat és programokat határoz meg, amelyeknek felül kell állniuk a pártpolitikán, amelyeknek Magyarországról, az itt élőkről kell szólniuk. Az uniós pénzek felhasználását központilag, az unióban szabályozzák, hét éves fejlesztési ciklusokat határoznak meg, tehát az esetleges kormányváltások nem szabhatnak gátat a fejlesztési célok megvalósulásának.
A magam részéről nagyon bízom abban, hogy a jövőben is hasonlóan sikeresek leszünk a forrásbevonásban, hiszen a terveink, elképzeléseink megvannak a város jövőjét illetően.

(forrás: Hírtükör Online)