Az adó 1 + 1 százalékának felajánlása

Mint a korábbi években, a 2006. évről szóló adóbevallásban is lehetőség van arra, hogy a magánszemély rendelkezzen az összevont adóalapja után megállapított befizetett adójának 1 + 1 százalékáról. A rendelkező nyilatkozatokat a bevallással együtt, de külön borítékban kell megküldeni az adóhatóságnak.

Az első 1 százalékot adószámmal rendelkező, külön törvényben megszabott feltételeknek megfelelő nonprofit szervezetek kaphatják. Ezek a szervezetek szórólapokon, hirdetésekben és egyéb úton keresik az adózók figyelmét.

A második 1 százalékot egyházak vagy a költségvetési törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalap (egy cél) javára lehet felajánlani. Ezek listája a bevallás kitöltési útmutatójának 6. oldalán olvasható. Terjedelmi okból csak a kiemelt előirányzatok listával segíthetünk:
1294 a társadalmi bűnmegelőzés
1153 a parlagfű-mentesítés
1445 az erdőterület közjóléti célú védelme és bővítése
1304 az egészségjavítást célzó sporttevékenység
1311 a Szülőföld Alap támogatása
1517 az illegális hulladéklerakók felszámolása

Két nyilatkozat esetén is együtt, egy lezárt borítékba kell tenni őket. A borítékon nem szerepelhet más adat a magánszemély nevén, címén és adóazonosító jelén kívül. Ha a rendelkező nyilatkozatot a dolgozó a munkáltatójának adja le, akkor a boríték ragasztási felületén alá kell írnia, hogy az APEH a nyilatkozat sértetlenségéről meggyőződhessen. A rendelkező nyilatkozatokban foglaltak ugyanis adótitoknak minősülnek.

Azon adózók, akik munkáltatói adómegállapítást kérnek és a munkáltató vállalja annak elkészítését, a rendelkező nyilatkozataikat legkésőbb a munkáltatói adóelszámolás elkészítéséig kell átadniuk a munkáltatónak. Ezt a dátumot a munkáltató közli a dolgozóival. Tájékoztatásul: a munkáltatói adóelszámolás elkészítésére előírt határidő 2007. május 20.

Az adóbevallást elektronikus úton benyújtó magánszemély az egyszázalékos rendelkező nyilatkozatát is elektronikus űrlapon küldheti el az adóhatóságnak.

APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága

A bevallás hibavizsgálata feladás előtt

Nem célszerű a bevallás beadását vagy internetes beküldését az utolsó napokra hagyni, mert ilyenkor a posták is zsúfoltabbak és az elektronikus rendszer is sokkal leterheltebb. Benyújtás előtt célszerű ellenőrizni a bevallást, legalább a formai követelmények tekintetében.

Aki az internetes bevalláskitöltő program segítségével tölti ki és ellenőrzi a bevallását, lépéselőnyben van a papíron benyújtott bevallások készítőivel szemben, mert az összefüggések alapján kiszűrhető hibákra a gép figyelmeztet.
Akik azonban a bevallást a hagyományos módon készítik el, több mindenre kell ügyelniük:
• a bevallás minden beadott lapja az útmutatónak megfelelően teljeskörűen legyen kitöltve;
• az azonosító adatok minden lapon a megfelelő helyen szerepeljenek;
• amennyiben a lap mindkét oldalán eltérő számozású adatlap található, és az egyiket nem kell kitöltenie a magánszemélynek, úgy azt az oldalt egy vonallal át kell húzni és természetesen a főlapon sem kell szerepeltetni mint beadandó lapot;
• ha rendelkező nyilatkozatok számához 1-et vagy 2-t írt, ne feledje mellékelni a kisalakú lezárt borítékot;
• az egyik leglényegesebb, hogy az adóbevallást alá kell írni, mert hiába jó a beadott bevallás, ha az aláírás hiányzik, nem fogadható el.

Akik elektronikus úton adják be adóbevallásukat (akár kötelezően, akár önkéntesen), azoknak az okmányirodán kapott Ügyfélkapu-pinkód helyettesíti az aláírást, az ABEV programmal kitöltött adóbevallást pedig az internet Ügyfélkapu oldalán keresztül létesített kapcsolat segítségével kell beküldeni.
A beküldésről kapott visszaigazolást érdemes letölteni és elmenteni egy saját könyvtárba is az Ügyfélkapu-oldal értesítési tárhelyéről.

APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága

Áprilisi adózási határidők

Április 12., csütörtök

A kifizető, munkáltató eddig fizeti meg az általa levont személyi jövedelemadó előleget, vagy magát a levont személyi jövedelemadót. Szintén eddig fizeti meg a járulékokat: az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a fizetendő társadalombiztosítási járulékot, az egészségügyi hozzájárulást, a munkaadói és munkavállalói járulékot, a baleseti járulékot, a START-kártyával rendelkező foglalkoztatott után a 15/25 % járulékot. Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó után a vállalkozás eddig fizeti meg a vállalkozói járulékot. E kötelezettségekről a foglalkoztató a 0708-as, az egyéni vállalkozó magáról a 0758-as számú bevallást adja be, kizárólag elektronikus formában.

Újdonság, hogy 2007. április 12-én adják be először a biztosított őstermelők a 07085 számú elektronikus adóbevallást a fizetendő járulékairól. Nekik a többi adózótól eltérően nem havonta, hanem negyedéves gyakorisággal kell e bevallási kötelezettségüknek eleget tenni és befizetni a bevallott adót és járulékokat.

Április 16., hétfő

Az ÁFA törvényben meghatározott új közlekedési eszközt értékesítő adózó a 0788-as számú nyomtatványon adatszolgáltatást ad.

Április 20., péntek

Társasági adóelőleg befizetés, havi bevallók környezetvédelmi termékdíj befizetése, játékadó befizetése és bevallása a 0778-as bevalláson, havi ÁFA befizetése és bevallása, 0701-es havi bevallás benyújtása, fogyasztói árkiegészítés és költségvetési támogatás igénylése a 0711-es nyomtatványon, az Európai Közösségből történő beszerzés esetén meghatározott adóalanyok 0786-os számú bevallásának benyújtása, az Európai Közösség más tagállamából személy-gépkocsinak nem minősülő új közlekedési eszköz beszerzésekor a közösségi adószámmal nem rendelkezők 0787-es számú bevallása.

Április 30., hétfő (munkaszüneti nap) helyett május 2., szerda
A környezetterhelési díjelőleg befizetése és bevallása a 0750-es számú nyomtatványon.

APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága

Mentesség a személyi jövedelemadó bevallás alól

Nem minden esetben kell bevallást tennie a magánszemélynek, mert vannak olyan jövedelmek, körülmények, amelyekről a törvény eltérően rendelkezik.

A magánszemély nem köteles az adóévre bevallást benyújtani akkor sem, ha az adóévben egyáltalán nem szerzett adóköteles jövedelmet.

Nem kell bevallani
• azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
• az olyan bevételt, amelyre a mezőgazdasági kistermelő egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett;
• a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik (ez vonatkozik például a 15 éven túl szerzett ingatlan eladására, lásd a kitöltési útmutató 43. oldalán);
• az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot (ha meghaladja, csak a meghaladó rész adóköteles);
• a kamatjövedelmet, ha abból a kifizető az adót levonta;
• az adóévben megszerzett összes alábbi jövedelmet, ha azok összege együttesen nem haladja meg az 50 ezer forintot és az adót a kifizető levonta:
– az értékpapír-kölcsönzésből
– az osztalékból
– az árfolyamnyereségből származó jövedelem és
– a vállalkozásból kivont jövedelem együttesen számítva;
• a még nem említett külön adózó jövedelmet akkor, ha az adót a kifizető levonta (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet!);
• azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (be kell azonban vallani a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet);
• kizárólag a következő jogcímeken és feltételekkel szerzett bevételt:
– olyan bevételt, amelyet az Szja. törvény alapján nem köteles bevallani,
– adóterhet nem viselő járandóságot, továbbá
-magánnyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő, kedvezményezett részére teljesített kifizetését, ha a kifizetőnek nyilatkozott, hogy nincs adófizetési kötelezettsége.

APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága