Eddig a munkáltatóm készítette el a bevallásomat, de most azt mondták, hogy nem lehet. Ebben az esetben mit tehetek?

A magánszemélynek a jövedelme bevallására három lehetősége van.
Február 15-éig kérheti az 06530-as nyilatkozati nyomtatványon az adóhatóságtól, hogy állapítsa meg az adóját.
Szintén február 15-éig kérhet munkáltatói elszámolást, de a munkáltató dönthet úgy, hogy az elszámolással járó feladatokat nem vállalja. Ekkor köteles az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges 06530-as nyilatkozat átvételében, feldolgozásában, és az adóhatósághoz internetes úton történő eljuttatásában közreműködni.
Ha a munkáltatói vagy adóhatósági adómegállapítás feltételeinek nem felel meg, vagy egyébként ezt választja megteheti, hogy önadózás keretében vallja be a jövedelmét a 0653-as nyomtatványon 2007. május 21-éig.

Bérbeadom a lakásomat, havonta 100 ezer forintért. Mit kell ez után fizetnem?

A bérbeadásból származó bevétele után személyi jövedelemadót kell, és egészségügyi hozzájárulást kellhet fizetnie.
A személyi jövedelemadó mértéke a bevétel 25 százaléka, de ha önnek kedvezőbb választhatja azt is, hogy a bérbeadásból származó bevételét összevonja a más forrásból származó jövedelmeivel, és az adótábla szerinti 18 vagy 36 százalék adót fizeti meg utána.
Egészségügyi hozzájárulást akkor kell fizetnie, ha a bérbeadásból származó bevétele éves szinten meghaladta az egymillió forintot, de ekkor nemcsak az egymillió forinton felüli részre, hanem a teljes bevételre fizetni kell. A hozzájárulás mértéke 14 százalék.
Ha az Ön után megfizetett foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék, és az egészségügyi szolgáltatási, valamint a levont, megfizetett egészségügyi hozzájárulás együttes összege eléri a a 450 ezer forintot, akkor már a továbbiakban hozzájárulás fizetési kötelezettsége nincs.

Az adóbevallásomból visszatérítés járna, de az APEH még mindig nem utalt. Mi lehet a hiba?

Az APEH a személyi jövedelemadó bevallásból járó adó visszatérítést 30 napon belül utalja a magánszemélynek. Az utalás elmaradásának, késedelmének több oka is lehet. Utalást csak hibátlan bevallásból kezdeményez az APEH. Ezért a hibás bevallást javítani kell. Van olyan hiba, amelyet az APEH saját maga kijavít. Van azonban olyan hiba, amely csak a magánszemély közreműködésével javítható, például nincs a bevallás aláírva, hiányzik a köztartozás-nyilatkozat, a bevalláson nem kérték az összeg visszautalását, vagy nem rendelkeztek arról, milyen pénzintézeti számlaszámra vagy postacímre kérik az utalást. A visszajáró összeg utalásáról az APEH a hiba kijavítását követő 30 napon belül köteles gondoskodni.

Az OEP-től kaptam egy levelet, hogy nem vagyok biztosított, pedig 5 éve dolgozom egy kft-nél. Mégis kell az APEH-hoz fizetnem? Most hova forduljak?

Ha Ön rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de ez az OEP nyilvántartásában nem szerepel, akkor célszerű az OEP felé jelezni, hogy milyen jogcímen jogosult egészségügyi ellátásra, azaz foglalkoztatott. Ha megadja a munkahelye nevét, címét, adószámát, akkor az OEP illetékes pénztára megkeresi az érintett munkáltatót a biztosítási jogviszony bejelentése érdekében.
Az APEH-nél csak abban az esetben kellene eljárnia, ha nincs biztosítási jogviszonya. Ekkor az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése érdekében a 08T1011-es nyomtatványt kell postán vagy személyesen eljuttatni az adóhatósághoz.

Már több mint egy éve visszaadtam a vállalkozásomat és tartozásom van az APEH felé. Sajnos nem tudom megfizetni, mivel nagy összegről van szó. Mit lehet tenni?

Ha az adó megfizetése saját vagy családja megélhetését veszélyezteti, méltányosságot kérhet az adóhivataltól. Lehet halasztást, részletfizetést, a tartozás mérséklését vagy elengedését kérni. A fizetési könnyítést kérnie kell, az eljárás illetéke 2200 forint. Az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) letölthető az az adatlap, melynek kitöltése szükséges az elbíráláshoz, ehhez célszerű mellékelni az elbíráláshoz szükséges iratokat is.

Egyértelmű választ szeretnék kapni: a 2007-ben vásárolt számlatömböt használhatom-e még 2008-ban, vagy mindenképpen új számlatömböt kell vásárolnom?

A válasz attól függ, hogy a számlatömböt 2007-ben mikor vásárolta. 2007. I. félévében még kapható és értékesíthető volt az a számlatömb, amelyet 2008-tól már nem használhat. 2007. július 1-től a nyomtatványforgalmazók már csak az adóhatóság által engedélyezett sorszámtartományba illeszkedő nyomtatványokat értékesíthették, ezek felhasználhatóak 2008-ban is. A „jó" sorszámú számlatömbön a sorszám 12 karakteres. Érvényes az a számlatömb, amelynek 6. karaktere kötőjel, és az is, ahol a 6. karakter betű.

2007. február 15-ével nyugdíjba mentem. Az APEH küldött nekem bevalláscsomagot, de én nem értem miért, hiszen a nyugdíjasoknak nem kell adózni, a munkahelyemen pedig már minden adót levontak.

2007-ben Önnek a nyugdíjon kívül még volt munkaviszonyból származó jövedelme is. Ezért 2007-ről önadózóként bevallást kell benyújtania 2008. május 20-áig. Mivel már nincs munkáltatója, nincs lehetőség munkáltatói elszámolásra.
A bevallásba be kell írnia a volt munkáltatója által kiadott igazolás alapján a munkaviszonyból származó jövedelmét, valamint a 2007-ben megkapott nyugdíjakat is. A nyugdíjra eső adót nem kell megfizetni, de az előfordulhat, hogy a jövedelmek összevonása miatt még adót kell fizetni, de előfordulhat az is, hogy visszaigényelhető adója keletkezik.

2007-ben meghalt édesapám, és egy kis családi házat hagyott rám örökül. Szeretném az idén eladni, és az árából egy lakást venni, de nem tudom, hogy milyen adózási következményekkel kell számolnom?

Az ingatlanértékesítés adózási szabályai éppen 2008. január 1-ével változtak meg, az Ön esetében vélhetően nem szerencsés módon.
Az ingatlan eladás után adókötelezettség abban az évben keletkezik, amikor az ingatlant eladja, és az erről szóló szerződést a földhivatalhoz benyújtják.
A jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy az eladási árból le kell vonni az öröklési illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket, a megfizetett öröklési illetéket, a felmerült, és számlával igazolt ügyvédi, hirdetési költséget, az esetleges ingatlanközvetítői díjat. Ha az elvégzett számítás után marad pozitív különbözet, azaz jövedelem, akkor az után 25 százalék adót kell fizetni, még akkor is, ha a jövedelemből lakást vásárol.
A korábbi szabályok alapján a jövedelem lakáscélú felhasználásával mentesülni lehetett az adó megfizetése alól. A 2008. január 1. után eladott ingatlanok esetén a jövedelem felhasználása szűk körben számítható be: csak ha azt saját maga, vagy közeli hozzátartozója, vagy élettárs részére idősek otthonában, vagy fogyatékos személyek lakóotthonában férőhely megszerzésére fordítja.
Ha a jövedelem felhasználásával vásárolt lakását lakhatási célra veszi, és a vagyoni, szociális helyzete is indokolja – kérelmére – az adóhatóság különleges méltányosságot gyakorolhat, és az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóját elengedheti.

Villanyszerelő egyéni vállalkozóként dolgozom, gyakran alvállalkozóként. A fővállalkozó most nem akarja kifizetni a járandóságomat azzal, hogy előbb adóigazolást kell vinnem az APEH-tól? Tényleg létezik ez?

Valóban volt ilyen szabályozás, de csak rövid ideig, 2008. március 1-e és 17-e között kellett alkalmazni. A törvény úgy rendelkezett, hogy a közbeszerzési kifizetéseket a fővállalkozó csak akkor teljesítheti az alvállalkozója felé, ha az 15 napnál nem régebbi, az APEH által kiadott együttes adóigazolást mutat be. Ha az igazoláson tartozás lett volna, a fővállalkozónak a tartozás összegét a kifizetésből vissza kellett volna tartani.
A törvénymódosítás következtében ezt a szabály majd csak 2009. január 1-étől kell alkalmazni, addig a közbeszerzési kifizetéseket a fővállalkozók adóigazolás bemutatása nélkül is teljesíthetik.

Őstermelő vagyok, és nem értem a járulékkal kapcsolatos szabályt. 54 éves vagyok, és eddig 7 év szolgálati időt gyűjtöttem. Kell-e nekem járulékot fizetni?

Önnek nem kell járulékot fizetnie, hiszen a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt már nem tudja megszerezni.

Több évig fizettem biztosítást, a díjak egy részét minden évben visszakaptam az APEH-tól. Most már nem tudtam fizetni, és kiváltottam a biztosításomat. Kell-e most valami büntetést fizetni?

Az élet- és nyugdíjbiztosítások díjának 20 százaléka vehető igénybe kedvezményként. Ha a biztosítási szerződését a szerződés megkötését követő 10 éven belül felmondja, a biztosítási kedvezmény nem jár. A bevallásában az utolsó három évben igénybe vett biztosítási adókedvezményt kell visszafizetnie, 20 százalékkal megnövelt összegben.

1. Kérdés
Az Art. 36/A§-ának értelmében közbeszerzések megvalósításához kapcsolódóan megkötött szerződések esetében kifizetések csak együttes adóigazolás alapján történhetnek.
Amennyiben a partner nem tud "nullás" adóigazolást adni, úgy az általános adóigazolásban feltüntetett adótartozását a követelés fizetendő összegéig – fizetési engedményezés alapján – cégünk átutalhatja-e az adóhatóság megfelelő adónemeinek bankszámlájára?

Válasz
Az APEH internetes honlapján 2008. március 11-én az alábbi pénzügyminisztériumi közleményt tette közzé:
Az Országgyűlés által 2008. március 10-én elfogadott törvény, a kihirdetést követő nappal, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 36/A. §-ában meghatározott, a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetésekkel összefüggő felelősségi szabályok, továbbá az ehhez kapcsolódó együttes igazolás, központosított ellenőrzés, valamint mulasztási bírság rendelkezések alkalmazását 2009. január 1-jére halasztotta azzal, hogy a 2008 március 1-jétől esedékes kifizetések együttes adóigazolás nélkül is teljesíthetők.

2. Kérdés
2007. augusztusában vásárolt számlák sorszámával kapcsolatos a problémám.
Ezen számlákat tudtommal 2008-ban még felhasználhatom. Azonban egy partnerünk nem fogadja be ezeket az idén kiállított számlákat arra való hivatkozással, hogy „az APEH által kijelölt sorszámtartományba" nem illeszkedik.
Kérem szíves válaszukat arra nézve, hogy ezen számlák felhasználása és befogadása jogszerű-e?

Válasz
A 2007. január 1-jét megelőzően előállított és nyilvántartásba (használatba) vett nyugta, számla, egyszerűsített számla nyomtatványokat a felhasználóknak 2007. december 31. napjával le kellett zárni, és a rájuk vonatkozó jogszabályoknak megfelelően meg kell őrizni.
2007 második félévében már csak az APEH által engedélyezett sorszámtartományba illeszkedő nyugta, számla, egyszerűsített számla nyomtatvány volt jogszerűen értékesíthető, ezért – szabályos értékesítés esetén – a második félévben vásárolt nyomtatványok 2008-ban is használhatók.
Az esetleges hibák elkerülése érdekében a gyártás éve és a sorszám az APEH honlapján (www.apeh.hu) az „egyéb adatbázisok" / „nyomdai sorszámintervallumok" menüpontban hozzáférhető sorszámtartományok nyilvántartásában lekérdezhető, illetve ellenőrizhető.
Az adatbázisban a lekérdezés a nyomtatványelőállító neve, a bizonylat fajtája és a bizonylat sorszáma szerint lehetséges.

3. Kérdés
Kérném szíves tájékoztatásukat, hogy adóigazolás kiadása elektronikus úton megtörténhet-e?
Ha nem akkor milyen formában lehetséges úgy, hogy az Önöket személyesen ne kelljen felkeresni?

Válasz
Adóigazolás iránti kérelmét elektronikusan a 08UK11 jelű nyomtatványon nyújthatja be. Ebben az esetben az állami adóhatóság az adóigazolást (tájékoztatást, határozatot, végzést) – az adózó (képviselője) választása szerint – vagy papíralapon állítja ki és küldi meg az adózó részére. Az elektronikus úton kiadott együttes adóigazolás kizárólag elektronikus formában hiteles, kinyomtatva nem érvényes.
Az elektronikus eljárás alapvető feltétele az okmányirodai regisztráció, azaz az ún. Ügyfélkapu megnyitása. A kérelmet elektronikus úton az az adózó (kivéve az adószámmal nem rendelkező magánszemélyt), illetve képviselője nyújthatja be az állami adóhatósághoz, aki a jogosultságát, képviseleti jogosultságát az adóhatósághoz a regisztrációs adatlapon bejelentette.
Természetesen postán is küldhet adóigazolási kérelmet. A papíralapú kérelmek esetében az adóhatóság a tájékoztatás(oka)t, adóigazolást, döntést (határozatot, végzést) a személyesen megjelenő adózónak adja át, vagy postai úton küldi meg.

4. Kérdés
2007 folyamán lakást vásároltam, amely illetékére részletfizetést kértem. Levelezési címnek a megvásárolt lakás lett megadva. Jelenleg azonban a szüleimnél vagyok az állandó lakcímemen. Mi a teendőm?

Válasz
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban. Art.) 16. § (3) bekezdésének f) pontja alapján annak a magánszemélynek, aki adószámmal rendelkezik és levelezési címe eltér székhelyétől, telephelyétől, a levelezési címét az állami adóhatósághoz be kell jelentenie.
A levelezési cím megváltozását az Art. 23. § (1)-(2) bekezdése alapján, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni, erre célra a 08T34-es számú adatbejelentő lap szolgál.

5. Kérdés
Vállalkozásunk 2007. októberében elkezdett egy társasházat építeni. A szerződéskötés 2007-ben megtörtént, teljesítés is és számlázás is történt 2007-ben. Az épület befejezése 2008-ban várható.
2007-ben nem tudtunk minden befejező munkára leszerződni és természetesen vannak olyan munkarészek, melyeknek a szerződéskötése, teljesítése és számlázása is csak 2008-ban történik.
Az épület kivitelezése, számlázása már 2007-ben megkezdődött, ezért a megrendelő felé 2008-ban továbbra is áfás számlát állítunk ki.
A kérdésem az, hogy ezen épülethez kapcsolódóan pl. a burkolóval 2008-ban megkötött szerződés és teljesítés alapján a számláját áfásan vagy a fordított adózásnak megfelelően kell-e befogadnunk?

Válasz
Amennyiben egy építkezéshez kapcsolódóan olyan egyedileg megragadható ügyletekre kerül sor (például burkolás), ahol részteljesítés (vagy előlegfizetés) csak 2008-ban történik, úgy azokra már az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (az új Áfa tv.) vonatkozik, így – amennyiben a szolgáltatás jellege ezt indokolja – a fordított adózás szabályait már alkalmazni kell.

6. Kérdés
Kérdésem, hogy hányas számú nyomtatványon kell az eva hatálya alá a 2008. január 1-től átjelentkezett társaságok társasági adóbevallását elkészíteni.
(Előző évben ez a nyomtatvány a 0771/E számú volt, de most ilyen nem találok a honlapon.)

Válasz
A 2008. január 1-től evás társaságnak a 2007-es év tekintetében a 0771EVA-as számú nyomtatványt kell benyújtania, mely március végétől tölthető le a www.apeh.hu oldalról.

7. Kérdés
2007. évi eva bevallást (0743) szeretnék önellenőrizni. A 0743-as kitöltési útmutatója szerint '31-es lapon kell, de 0831-es nincs a letölthető nyomtatványok között. A 0843-as bevalláson van lehetőség jelölni, hogy önellenőrzésként kívánom benyújtani, de csak 2008-as dátum adható meg időszakként.

Válasz
A 0743-as bevallást a 0731-es önellenőrzéssel lehet módosítani. 0831-es bevallás nem lesz, mivel a 2008. évre benyújtandó bevallásokat már az eredeti bevallási nyomtatványon lehet önrevíziózni.

8. Kérdés
Egy evás betéti társaság beltagja nyugdíjas, azonban 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy cégnél, ahol a járulékokat megfizetik utána. A bt-ben a tevékenységet ez a nyugdíjas beltag végzi, jövedelmet nem vesz fel, csak év végén az eva befizetése után járó összeget.
Kérdésem, hogy a havi 4.350,-Ft. egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell-e utána fizetni?

Válasz
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 36 .§ (1) bekezdése értelmében a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj. 19. § (4) bekezdésében meghatározott havi 4.350,- Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a Tbj. 19.§ (2) bekezdésében meghatározott 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet (járulékalap hiányában az utóbbit értelemszerűen nem kell fizetni).
A fentiek értelmében a társas vállalkozásnak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után járulékalapot képező jövedelem hiányában is meg kell fizetnie – függetlenül attól, hogy emellett munkaviszonnyal is rendelkezik.

9. Kérdés
Jár-e a vállalkozói járadék után adójóváírás, valamint a bevallás melyik sorában kell ezt feltüntetni?

Válasz
A 0753-as bevallásban nem érvényesíthető adójóváírás a vállalkozói járadék után. A 2007-es adóévben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 21. d) pontja értelmében ugyanis csak pl. a munkanélküli járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás sorolható az ún. „Más bérjövedelmek" (4. sor) közé. A vállalkozói járadékot ezért most egyéb jövedelemként kell bevallani.
Érdemes erre figyelni a bevallás kitöltése során, mivel az APEH által küldött kitöltési útmutató félrevezető lehet, ugyanis az tévedésből a 2008-ban hatályos szöveget idézi. Az idei adóévben ugyanis már valóban bérjövedelemnek számít a vállalkozói járadék is, mely után az adójóváírás – a 2009-ben benyújtandó bevallásban – már érvényesíthető lesz.

10. Kérdés
Kell-e bármiféle egészségügyi hozzájárulást fizetnie Magyarországon annak a személynek, aki Svájcban él és dolgozik, illetve évente 15-20 napot tölt Magyarországon, azok a napok is hétvégék.
A magyar állampolgárság még fennáll, állandó budapesti lakcímmel rendelkezik.
Az illető fizet egészségbiztosítást Svájcban és orvoshoz is ott jár, nem kíván részesülni a magyar ellátásból.

Válasz

A Tbj. 13. §-ának a.) pontja szerint e törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet szabályai szerint kell alkalmazni.

A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendeletben, valamint az ennek a végrehajtásáról szóló 574/72/EGK rendeletben (továbbiakban: koordinációs rendeletek) lefektetett koordinációs alapelvek a szociális biztonsági ellátások védelmét többek között az alábbiak szerint biztosítják.

Fő szabályként mindig csak egy tagállam – mégpedig a munkavégzés helye szerinti tagállam – jogrendszerének szociális biztonsági előírásai vonatkoznak a dolgozóra, munkavállalóra, illetve önálló vállalkozóra. Ez a szabály abban az esetben is érvényes, ha a dolgozó állandó lakóhelye más államban van.

A koordinációs rendeletek személyi hatálya alá tartoznak többek között a munkavállalók, akik valamely tagállam állampolgárai (illetve valamely tagállam területén lakóhellyel rendelkező hontalanok vagy menekültek) és egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, illetve tartoztak.

A koordinációs rendeleteket az EGT valamennyi tagállama területén, azok esetleges Európán kívüli felségterületén, valamint a társulási megállapodás értelmében Svájc területén is alkalmazni kell.

A koordinációs előírások a biztosítási kötelezettség elbírálása körében arra mutatnak rá, hogy egy adott jogviszonyra a szociális biztonság szempontjából mely tagállam joghatósága vonatkozik, azaz a biztosítási kötelezettséget melyik tagállam előírásai szerint kell megállapítani. Fő szabály szerint a rendelet személyi hatálya alá tartozók abban az államban tartoznak a társadalombiztosítási kötelezettség alá, amelyben kereső tevékenységüket végzik.

A csak egy tagállam területén alkalmazott munkavállaló annak a tagállamnak a szabályai szerint biztosított, amelynek a területén foglalkoztatása történik. E szabály érvényes azokban az esetekben is, ha a munkavállaló lakóhelye egy másik tagállam területén van.

A kérdéses esetben a Svájcban alkalmazott munkavállalóra a svájci társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak, ezért nem kötelezett Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.