Az idén többen éltek a hosszított nyitva tartás lehetőségével
Pénteken járt le a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának a határideje, azonban sokan az utolsó pillanatra hagyták bevallási kötelezettségük teljesítését. Továbbra is népszerű az internetes nyomtatványkitöltő program és egyre több az elektronikus úton érkező bevallás.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti, Kelet-budapesti, Dél-budapesti és Pest Megyei Adóigazgatóságának központi ügyfélszolgálatai a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának megkönnyítése érdekében pénteken rendkívüli nyitva tartással – dél helyett este hatig – álltak az adózók rendelkezésére.
A korábbi évek fővárosi és Pest megyei tapasztalataival szemben az idén többen éltek a hosszított nyitva tartás adta lehetőséggel. A NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának központi ügyfélszolgálatait felkereső mintegy 4200 ügyfél 37%-a 12.00 és 18.00 óra között adta le személyi jövedelemadó bevallását és sokan az utolsó pillanatban igényeltek bevallási egységcsomagot.
A Közép-magyarországi régió adózóitól eddig összesen 807 ezer bevallás (ebből 565 ezer postai úton) érkezett, azonban – a postán feladott nyomtatványok folyamatos fogadása okán – ez a szám tovább emelkedik. A bevallást benyújtó adózók mintegy 80%-a vette igénybe az internetes nyomtatványkitöltő és ellenőrző programot, és összesen 200 ezer bevallás elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül került továbbításra az adóhatóság felé. A régióban az idén 44 ezren éltek az egyszerűsített bevallás lehetőségével.
A bevallások feldolgozása folyamatban van. Az eddigi tapasztalatok szerint továbbra is sokan elfelejtették aláírni a nyomtatványt, vagy túlfizetés esetén nem jelezték az összeg kiutalása iránti igényüket. A hibásan kitöltött bevallások kijavítása kétféleképpen történik: amennyiben a hiba jellege megengedi, az adóhatóság által (ebben az esetben az adóhatóság értesíti az adózót a javításról), ha nem, akkor az adózó bevonásával.
Fontos kiemelni, hogy az adóhatóság a kiutalás esetleges elmaradásáról és annak okáról (pl. adóhatósági javítás esetén a visszatérítendő összeg változásáról, a hiánypótlás szükségességéről, illetve visszatartási jog gyakorlásáról) tájékoztatja az adózót. Amennyiben azonban a bevallás benyújtásától számított 40 napon túl az összeg kiutalása nem történik meg, illetve tájékoztatást sem kap az adózó, a megfelelő PIN kód birtokában érdeklődhet a 06-40/ 20-21-22-es telefonos ügyintézői contact centernél.
Sorozatos visszaélések az őrző-védő cégeknél
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága egy őrző-védő tevékenységet folytató budapesti székhelyű társaságnál tartott vizsgálat során csaknem 300 millió forintos áfa csalást és egyéb, a dolgozókat is megkárosító visszaéléseket tárt fel. A szövevényes ügyben a regionális adó főigazgatóság feljelentése alapján az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette miatt indult nyomozás.
Az adóhatósági ellenőrzés során kiderült, hogy a vizsgált biztonsági feladatokat ellátó Kft. a bevételei után keletkező adófizetési kötelezettsége alól úgy igyekezett kibújni, hogy egy alvállalkozói láncolat beiktatásával fiktív számlákat fogadott be, s ezek alapján három év alatt csaknem 300 millió forint összegben csökkentette a fizetendő általános forgalmi adóját.
A társaság a fiktív számlák többségét olyan alvállalkozóktól fogadta be, amelyek adóbevallást nem nyújtottak be, bejelentett székhelyükön nem működtek, adószámuk több esetben felfüggesztésre, vagy törlésre került, továbbá tulajdonosi körük megegyezett, illetve közöttük közeli rokoni kapcsolat volt fellelhető.
Az ellenőrzés során több, a munkavállalókat megkárosító visszaélésre is fény derült. A biztonsági őrök sok esetben nem tudták megnevezni a munkáltatójukat, vagy tévedésben voltak annak személye tekintetében. Míg a munkabér és a munkavégzés helyszíne ugyanaz maradt, addig a munkavállalókat rendszeresen léptették ki és be az egyik cégből a másikba. Több esetben előfordult, hogy a levont magán-nyugdíjpénztári tagdíjakat a munkáltatók nem fizették be és a folyamatos, több százórás munkavégzés mellett is csak havi 1-2 alkalommal történő munkavégzést igazoltak, vagy nem is jelentették be a vagyonőröket. Az alkalmazottaknak a munkaidő nyilvántartáshoz kétféle, különböző tartalommal bíró jelenléti ívet kellett vezetniük, de a szolgálati naplót – a munkavezető utasítására – még ellenőrzés esetén sem volt szabad megmutatniuk.
A NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága az ügyben különösen nagy értékben elkövetett adócsalás bűntette miatt feljelentést tett a NAV regionális bűnügyi igazgatóságánál.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az adóellenőrök egyre többször találkoznak olyan láncolatos ügyletekkel a biztonsági tevékenységet folytató adózók körében, amelyek elsődleges célja nem a piacon elérhető gazdasági előny realizálása, hanem kizárólag a társaság adófizetési kötelezettségének kikerülése, jogtalan adóelőny megszerzése. A jelenség felszámolása érdekében az elmúlt időszakban több hasonló esetben is büntetőeljárást kezdeményezett az adóhatóság Budapesten és Pest megyében.