A gyakran felmerülő kérdésekre adott válaszok ismertetésével ezúton szeretnénk segítséget nyújtani az egyéni vállalkozóknak abban, hogy bevallásuknak a jogszabályban előírt módon tudjanak eleget tenni.

Határidő:

• Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a 2010-es évben szüneteltetni kezdte a tevékenységét, akkor a szüneteltetés megkezdésének évéről szintén 2011. február 25-éig kell a bevallást benyújtania.
• Amennyiben azonban az egyéni vállalkozó a 2010-es évben megszüntette a tevékenységét, akkor elegendő, ha a tevékenység megszüntetésének évéről a magánszemélyek számára előírt határidőig, azaz 2011. május 20-áig készíti el a személyi jövedelemadó bevallását.

Átalányadózás:
A személyi jövedelemadó törvény szerint az egyéni vállalkozók jövedelmüket kétféleképpen állapíthatják meg: vállalkozói jövedelem szerinti adózással, illetve átalányadózással.
Az átalányadózás akkor választható, ha
– az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző évben az egyéni vállalkozásból származó bevétel a 15 millió forintot nem haladja meg és a vállalkozó nem áll munkaviszonyban,
– az egész évben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az átalányadózást közvetlenül megelőző évben realizált vállalkozói bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot és nem áll munkaviszonyban.
A 2010. évi törvénymódosításoknak köszönhetően, ha az átalányadózást választó egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteteti, akkor a tevékenység szüneteltetése idején létesíthet munkaviszonyt anélkül, hogy átalányadóra való jogosultságát elvesztené.

Az átalányadó szerint megállapított vállalkozói jövedelem az összevont adóalap részét képezi, amire alkalmazni kell az adóalap-kiegészítést (27%-kal növelten kell az összevont adóalap megállapításakor figyelembe venni).

Jövedelem-(nyereség-) minimum számítás:
A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozónak a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség megállapításához döntenie kell, hogy a vállalkozói jövedelme alapulvételével megállapított vállalkozói adóalap után, vagy a jövedelem-(nyereség-) minimum után fizeti meg az adót.

Ehhez a következő számításokat kell levezetni:
1. Először meg kell állapítani a módosított vállalkozói adóalapot. (A módosított vállalkozói adóalap: a 2010. évi vállalkozói adóalap (bevallás 450. sora) és a vállalkozói adóalap külföldön adóztatható részének (bevallás 451. sora) különbözete.)
2. Ezt követően ki kell számítani a hasonlítási alapot. (A hasonlítási alap = bevétel (421. sor) + bevételt növelő tételek (425. sor) – költségek (446. sor)
3. Ezután következhet a jövedelem-(nyereség-) minimum megállapítása. (Jövedelem-(nyereség-) minimum = [a belföldi telephelyhez köthető tárgyévi bevétel (421. sor) – {a belföldi eladásra beszerzett áruk értéke (440. sor) + belföldi telephelyhez köthető eladott, közvetített szolgáltatás értéke (441. sor)}] x 0,02.)

A számítások elvégzése után meg kell nézni, hogy a hasonlítási alap eléri-e a jövedelem-(nyereség-) minimum összegét.

• Amennyiben a hasonlítási alap eléri a jövedelem-(nyereség-) minimumot, akkor a módosított vállalkozói adóalap után kell a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget megállapítani.
• Abban az esetben, ha a hasonlítási alap kisebb a jövedelem-(nyereség-) minimumnál, akkor a személyi jövedelemadó alapjának választható a jövedelem-(nyereség-) minimum. A vállalkozó dönthet úgy is, hogy nem kíván a jövedelem-(nyereség-) minimum szerint adózni. Ebben az esetben ki kell töltenie és a bevallásához kell csatolnia a 1053-15 számú „Nyilatkozat"-ot.

A 2010. évi vállalkozói adóalap megosztása:
A 2010-es évben év közben módosultak a vállalkozói adóalapra vonatkozó rendelkezések. A változások év közbeni hatálybalépése miatt eltérő szabályok vonatkoznak a 2010. adóév első és második félévére, ezért a vállalkozói adóalapot két részre kell osztani a vállalkozói tevékenység napjainak arányában.

1. Először meg kell állapítani, hogy a vállalkozói tevékenység naptári napjainak hányad része esett a 2010. július 1. előtti, illetve utáni időszakra. Ez az arányszám kerül a bevallás 455. illetve 456. sorának „a” oszlopába.

Néhány konkrét példával illusztrálva:
A vállalkozó 2010. január 31-től szüneteltette tevékenységét.
A tevékenység első félévre eső naptári napjainak száma: 30 nap
A tevékenység második félévre eső naptári napjainak száma: 0 nap
2010. évi tevékenység naptári napjainak száma: 30 nap
455. sor „a” oszlopának értéke = 30/30 = 1
456. sor ”a” oszlopának értéke = 0/30 = 0

Hasonló a helyzet, ha a vállalkozó valamilyen oknál fogva csak a második félévben végzett tevékenységet (például akkor indította a vállalkozását). Ebben az esetben az első félévre eső hányados lesz 0, a második félévre eső pedig 1.

A vállalkozás 2010. február 1-én indult.
A tevékenység első félévre eső naptári napjainak száma: 150 nap
A tevékenység második félévre eső naptári napjainak száma: 184 nap
2010. évi tevékenység naptári napjainak száma: 334 nap
455. sor „a” oszlopának értéke = 150/334 = 0,45
456. sor ”a” oszlopának értéke = 184/334 = 0,55

2. Ezt követően a kijött arányszámokkal lehet arányosítani a vállalkozói adóalapot.

455. sor ”b” oszlopának értéke = 455. sor „a” oszlopa X a vállalkozói adóalap (453.
vagy 454. sor)
456. sor „b” oszlopának értéke = 456. sor „a” oszlopa X a vállalkozói adóalap (453.
vagy 454. sor)

3. A 455. és 456. sorok c/d oszlopaiba pedig a „b” oszlopban szereplő összegek adója kerül.

Vállalkozói osztalékalappal kapcsolatos rendelkezések:
A 2011. évtől hatályon kívül kerültek a tevékenységre jellemző kereset megállapításával kapcsolatos szabályok. Az átmeneti rendelkezések szerint az egyéni vállalkozóknak már a 2010-es évre vonatkozóan sem kötelező a vállalkozói osztalékalapból vállalkozói kivét-kiegészítést képezni, de dönthetnek annak alkalmazása mellett is.

A 2011-es évtől a vállalkozó osztalékalap utáni adó mértéke 16 százalék. Az átmeneti rendelkezések alapján ezt az adókulcsot kell alkalmazni már a 2010-es évre megállapított vállalkozói osztalékalap esetében is.

Vállalkozói kivét:
A vállalkozói kivét önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, azaz nem tartozik a bérjellegű jövedelmek közé. Ennek okán utána adójóváírást (tekintettel arra, hogy az csak bérjövedelmek után érvényesíthető) nem lehet igénybe venni.

A vállalkozói kivét az összevont adóalap része, ezért alkalmazni kell rá az adóalap kiegészítést (27%-kal növelten kell az összevont adóalap megállapításakor figyelembe venni)

2011. évi jogszabályváltozásokkal kapcsolatban felmerült kérdések:

• A vállalkozói kivét után 2011-ben érvényesíthető a családi adókedvezmény.
• A családi kedvezmény az adóalap kiegészítést is tartalmazó összevont adóalapot csökkentő kedvezményként került bevezetésre 2011. január 1-jével. Ennek értelmében a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó jövedelem után nem vehető igénybe, de amennyiben az egyéni vállalkozó az összevont adóalapba tartozó vállalkozói kivétet számol el, nincs akadálya – akár év közben sem – a kedvezmény érvényesítésének.
• A garantált bérminimum után akkor kell az egyéni vállalkozónak fizetnie a járulékokat, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igényel. Annak megállapításához, hogy a vállalkozó tevékenysége középfokú végzettséget igényel-e, a FEOR-08 Módszertani útmutató vagy a KSH honlapján megtalálható FEOR-08 kereshető adatbázis nyújthat segítséget. Ezzel kapcsolatba hasznos lehet még az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található „Foglalkozások leírása” kereshető adatbázis is. OKJ-s szakképesítések esetén pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat e-pálya kereshető adatbázisa alapján dönthető el a kérdés annak vizsgálatával, hogy az adott tanfolyam elvégzéséhez milyen végzettség szükséges.