Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2015. március 1. napjával hatályba lépett a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015.(II. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.). A jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi eljárással kapcsolatos lényeges információk, valamint a főbb változások röviden az alábbiakban kerülnek ismertetésre:
A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom). A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet.
Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. (Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján)
Az egyik legfontosabb változás, hogy a jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi eljárás (továbbiakban: birtokvédelmi eljárás) során főszabályként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) (kivéve az adatkezelés és a végrehajtás tekintetében) már nem lehet alkalmazni.
A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.
A birtokvédelmi eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
– a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
– annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (ellenérdekű fél),
– a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását –, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
– a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
– a birtoksértés időpontjára történő utalást,
– a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
FONTOS, a birtokvédelmet kérő az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.
A kérelemhez csatolni kell:
– a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat,
– és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.
A birtokvédelmi eljárásért 3.000 forint illetéket kell fizetni, és ennek abból a szempontból is jelentősége van, hogy az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik.
A jegyző a kérelmet a Korm. r. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján határozattal utasítja el, ha megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát, tehát ezekben az esetekben nem kerül sor Ket. szerinti áttételre.
A kérelem kötelező tartalmi elemének hiánya esetén – ide nem értve az illeték lerovásának elmulasztását – hiánypótlás előírásának helye nincs, a jegyző a kérelmet határozattal elutasítja. Amennyiben a birtokvédelmet kérő illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a kérelmet a Korm. r. 7.§ (1) bekezdés e) pontja alapján szintén határozattal kell elutasítani. Az eljárási illeték „hiánypótoltatására” az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73/A. §-a szerinti felhívás kibocsátásával kerül sor.
A fél helyett törvényes képviselője, vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.
A birtokvédelmi eljárást a jegyző tizenöt napon belül folytatja le, kivéve, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé, ez esetben harminc napon belül. Az eljárási határidőbe bizonyos időtartamok nem számítanak bele.
A birtokvédelmi eljárásban kiemelt fontossággal bír, hogy a jegyző tényállást hivatalból nem tisztáz, a szabályozás alapkoncepciója szerint a bizonyítékok bemutatására a felek kötelesek, a felek által elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles. Hiánypótlást a bizonyítékok tekintetében sem rendelhet el a jegyző. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti. A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.
Az új szabályozás tehát elkülöníti egymástól a jegyző eljárásának eljárásvezetési, bizonyítékbefogadási szakaszát (a fentiekben megjelölt bizonyítási eljárás), a mérlegelési és döntési szakasztól.
A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta.
A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha:
– a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak,
– megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
– valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,
– a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,
– a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének – az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget,
– a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,
– ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.
A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított.
A birtokvédelmi eljárás jogszabályi háttere:
– a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
– a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015.(II. 16.) Korm. rendelet
– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
– KIZÁRÓLAG a végrehajtási eljárás és az adatkezelési szabályok tekintetében: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
A birtokvédelmi eljárással kapcsolatos további felvilágosítást a Polgármesteri Hivatal (Százhalombatta, Szent István tér 3.) fsz. 5. számú irodájában kaphatnak.
Százhalombattai Polgármesteri Hivatal