A természet és ezzel együtt a természeti táj tisztelete a záloga az emberiség túlélésének. Azokat az apró szigeteket, melyek a természet hírnökei, egyre fontosabb megóvnunk, hogy unokáink is láthassák. Százhalombattán kiemelten fontos a természetvédelem kérdésével foglalkozni, hiszen számos olyan érték található itt, melyek, ha nem is egyedülállóak, de ritkának mondhatóak. A tájnak szerves részét képezik az antropogén elemek is. A tájat, mint életterét az ember folyamatosan alakítja, így van ez Százhalombattán is. A letűnt korok emlékeit még ma is láthatjuk, de ezek fokozatosan alakulnak a jelenhez. Településünk iparváros, melyet mezőgazdasági területek öveznek, ugyanakkor a város szívében értékes zöldfelületeket találunk. Az ipari létesítmények igazán szembetűnő tájelemek, de csak felfogás kérdése, hogy hogyan értékeljük ezeket.

A természet és ezzel együtt a természeti táj tisztelete a záloga az emberiség túlélésének. Azokat az apró szigeteket, melyek a természet hírnökei, egyre fontosabb megóvnunk, hogy unokáink is láthassák. Százhalombattán kiemelten fontos a természetvédelem kérdésével foglalkozni, hiszen számos olyan érték található itt, melyek, ha nem is egyedülállóak, de ritkának mondhatóak. A tájnak szerves részét képezik az antropogén elemek is. A tájat, mint életterét az ember folyamatosan alakítja, így van ez Százhalombattán is. A letűnt korok emlékeit még ma is láthatjuk, de ezek fokozatosan alakulnak a jelenhez. Településünk iparváros, melyet mezőgazdasági területek öveznek, ugyanakkor a város szívében értékes zöldfelületeket találunk. Az ipari létesítmények igazán szembetűnő tájelemek, de csak felfogás kérdése, hogy hogyan értékeljük ezeket.

A Duna és ártere Natura 2000 kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területként része az európai ökológiai hálózatnak. A vaskori halomsírok területe ex lege védettséget élvez, eszerint mindegyik – felfedezése időpontjától kezdve – a törvény erejénél fogva védett.

Ökológiai szempontból legfigyelemreméltóbb területünk az Óvárostól északra található Sánc-hegy és a vaskori halomsírmező. A területen mindenütt löszös talaj található, ennek hatására lösztársulások alakultak ki, – a geomorfológiai formáknak megfelelően – löszpusztagyep (Salvio-Festucetum rupicolae) vagy löszfal pionír tárulás (Agropyro pectinati-Kochietum prostratae). Itt találhatjuk meg legfontosabb természeti értékeinket a deres szádorgót (Orobanche caesia) és a csikófarkot (Ephedra distachya). A deres szádorgó unikális értéket képvisel, – különböző ürömfajok (Artemisia sp.) élősködőjeként, ezt a Kárpát-medencéből már kihaltnak hitt fajt 1996-ban fedezte fel ismét két botanikus. A lösztársulások ezen a területen igen fajgazdagok, habár csak kis területeken egymástól elszigetelten találhatóak meg.

Nem hagyományos természetvédelmi kategóriába tartozik, de fontos szót ejteni a Millenniumi Tölgyről. Egyedi tájértékként tartjuk számon, hiszen a helyi közösség szempontjából fontos. Ezt a Quercus robur-t a Millennium évében, 1896-ban az akkor falu egyik polgára ültette a Duna partján és ez ma is emlékezteti az arra járókat a jeles eseményre.

Egykori téglagyárunk romos épülete és a hozzá tartozó gyár- és bányaudvar ma sajnos elhagyatottan áll, de reményeink szerint ez már nem sokáig lesz így. A hasznosítást mindenképpen nagy körültekintéssel kell megtervezni, hiszen ez a terület szomszédos a fent említett deres szádorgó élőhelyével. A minél kisebb zavarás érdekében a későbbi hasznosítást és az ahhoz vezető utat is minél környezetkímélőbb módon szükséges megvalósítani.