Százhalombatta története több ezer éves múltra tekint vissza.
Százhalombatta története több ezer éves múltra tekint vissza. A város bővelkedik régészeti emlékekben és feltárásokban. A modern kisváros múltbéli örökségét megbecsülve, korábbi ipari jellegét megtartva mégis megújult arculatát mutatja vendégeinek. A város neve – az itt megtalálható régészeti értékek, Európa egyik legnagyobb nemzetközi folklórfesztiválja, és a sportesemények miatt – a világ számos pontján ismert. A név hallatán azonban nem is gondolná a látogató, milyen titkokat rejt a múlt, és milyen sok élményt nyújt a jelen. A város különleges látnivalóival, számos kulturális rendezvényével, szabadidős és sportprogramjaival várja az ide érkezőket.
Történelmi visszatekintés
Több mint 4000 évvel ezelőtt a táj kiváló földrajzi helyzetét felismerve már a bronzkorban embercsoportok telepedtek le ezen a területen. A számos ismert egykori település közül a legjelentősebb az, amely a Téglagyári-völgy fölötti magas parton található. Ez a földvár a környék gazdasági, politikai és vallási központja lehetett. Innen két bronzkincs is előkerült, melyet a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek.
Százhalombatta nevét a város határában található több mint száz vaskori halomsírról kapta, melyeket elsőként Anonymus említ a Magyarok tetteiről (Gesta Hungarorum) szóló történeti művében. A Dunántúl egyik legnagyobb, ún. Hallstatt kori halomsírmezőjét elsőként 1847-ben Varsányi János mérnök mérte fel. Európában a Hallstatt kultúra ideje alatt terjedt el a vasművesség, mely gyökeresen megváltoztatta az itt élő népcsoportok életét. Az ideérkező és letelepedő kelták a Krisztus előtti 4. században fontos kereskedelmi központot találtak. A Sánchegynek nevezett földvárat újra megerősítették és a Duna menti közlekedés és kereskedelem csomópontjává tették. Innen származik és a helyi „Matrica” Múzeumban látható Magyarország eddig egyetlen ismert kelta nagyszobrászati emléke, egy faragott kőfej.
A Dunántúl történetében jelentős szerepet játszott a római hódítás. A rómaiak a Krisztus utáni I. században a város mai dunafüredi részén segédcsapatok számára Matrica nevű katonai tábort építettek. A tábor a birodalom határán elhelyezkedő katonai út- és erődrendszer – római nevén a limes – szerves részévé vált. Ennek köszönhetően elterjedt a kőépítkezés, a csatornahálózat, az úthálózat, az írásbeliség, a pénzgazdálkodás, a közigazgatás, az államapparátus, azaz a római kultúra és civilizáció. A római fürdő maradványai ma is jól láthatók.
A mai város területén a középkorban a XIII. századtól két faluról van tudomásunk. A Báté (Bathey, Bothey) falu lakói a római tábor területén építették fel templomukat. A falu első okleveles említése 1318-ból származik. A másik falu, a Százhalom a mai Óváros területén helyezkedett el, mely a városnak azóta is folyamatosan, tehát a legrégebben lakott része. A középkori oklevelekben (melyek főleg birtokperek és birtokadományokról szólnak) először 1430-ban olvasható „Százhalom” neve. A falu a hódoltság korában török kézen volt, lakossága jócskán lecsökkent. A település élete a XVII. század végén szorosan összekapcsolódik az akkor megindult délszláv nagy vándorlással (Velika Seoba). Számos Duna menti faluhoz hasonlóan ide is nagyobb számú szerb közösség telepedett be. Máig sikerült megőrizniük gazdag hagyományaikat, az ortodox (görögkeleti) vallást, nyelvüket, ezáltal gazdagítva Százhalombatta kulturális képét.
Százhalombatta a XX. század elejére már katolikus templommal, iskolával, kiépített vasúthálózattal, iparral (Téglagyár) büszkélkedhető, a „boldog békeidőszak” hangulatát árasztó kiegyensúlyozott kis településsé vált. Megjelentek a szövetkezetek és a különböző egyletek, Dalárda, Varrókör, szabadidős elfoglaltságot igénylő sport- és ifjúsági társaságok. Mindezek gyűléseikkel, báljaikkal fontos közösség- és társadalomformáló szerepet töltöttek be. A legenda szerint ekkortájt keletkezett az ercsi és a battai lakosok közötti konfliktus okán a „Haragusznak a battai gazdák, ellopták az ercsiek a hagymát…” című népdal is. Ezt az éneket Bartók Béla az érdi Községháza udvarán egy számadó juhász előadásában gyűjtötte fel. Egy felmérés szerint ez az egyik legismertebb magyar népdal!
Az elmúlt század végén, második felében Százhalombatta életében a legfontosabb szerepet az ipar töltötte be. Rövid idő alatt egy 4000 fős mezőgazdasági faluból egy mintaszerű ipari várost kellett teremteni, annak teljes gazdasági, közösségi és kulturális infrastruktúrájával együtt. Az olajfinomító és az erőmű az itt élők munkájának és munkahelyének biztosítása mellett megalapozta a város gazdasági erejét is.
