A vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy a biológiai lebomló szervesanyag-hányad folyamatosan csökken, ami részben köszönhető a lakosság számára ingyenesen biztosított zöldjáratnak, részben pedig az egyre népszerűbb házi komposztálásnak. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy amíg 2008-ban a hulladéklerakóba érkezett hulladék 27,6 %-a szerves anyagként került lerakásra, addig ez 2010-ben már csak 20,7 %.
Ez összhangban van a komposztáló telepre beszállított zöldhulladékok mennyiségével, hiszen jelentősen megnövekedett a komposztáló telepre beérkező zöldhulladék. A 2008-ban begyűjtött 1.387,5 tonna szervesanyag-hulladék mennyisége 2010-re elérte a 2.211,3 tonnát, azaz a növekmény 33 % körüli.
Az analízis során több helyről vesznek mintát annak érdekében, hogy reális képet kapjunk a hulladék további összetételéről. Így meghatározásra kerül a hulladék szárazanyag összetétele is.
Hogyan történik a vizsgálat:
A nedves, szilárd laboratóriumi nyers hulladékmintából 24 órán belül elkészítik a laboratóriumi és elemzési mintákat, majd a vizsgálat megkezdéséig az anyagot hűtőszekrényben (+4°C-on) tartják.
A mintában lévő fémtárgyakat kézi válogatással eltávolítják, majd az így kapott laboratóriumi mintákat kémiai és biológiai vizsgálatok számára készítik elő.
A laboratóriumi mintát 0,01 g pontossággal lemérik, és szabvány szerint (MSZ 21976-3:1981) meghatározzák a durva nedvességtartalmát. A tömegállandóságig szárított mintát – az anyag összetételétől függően – kalapácsos, majd késes darálóban addig őrlik, amíg az anyag szemcsemérete 0,5 mm lesz, ennek ellenőrzéséhez 0,5 mm finomságú szitát használnak. A szitán fennmaradó részt golyós malomban tovább őrlik, majd az őrleményt homogenizálják.
A laboratóriumi minta egy részét a bakteriológiai, a gomba- és féregpete-vizsgálatokhoz steril fiziológiás sóoldatban rázatják. Ezután szükség szerinti időtartamig ülepedni hagyják, és a vizsgálatokhoz a vizes fázist használják fel (lehetőleg azonnal).
Az így kapott eredményt az alábbi diagramokban szerepeltetjük.
(*) A kompozit egy olyan anyag, amely két vagy több összetevőből áll, ezen összetevők eltérő kémiai, és fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, és az anyagok társításának eredményeképpen a keletkezett anyag ellenálló, merevebb és szilárd lesz.
A két diagram között alapvetően az a különbség, hogy amíg a szerves-anyag tartalom csökken, addig az egyéb akár még szelektálható hulladékok fajtáinak mennyisége nő. (pl. papír, karton, textil, műanyag, üveg, fém)
A Szákom Kft. azért is tartja fontosnak, hogy ezeket az adatokat közzétegye, hogy jól látható lehessen a város lakossága előtt, hogy a kommunális hulladékban még (2010-es adatokat figyelembe véve, zöldhulladék nélkül) több mint 60 %-nyi olyan hulladék van, amelyet újra lehetne használni. Ebben az értékben a veszélyes hulladék aránya is benne van, bár tavaly óta a lakossági veszélyes hulladékok begyűjtését is finanszírozza az önkormányzat. A szelektív hulladékok különgyűjtésével nem csak a környezetünket óvjuk, hanem mint légtérfogat arányában szemétdíjat fizető csökkentheti a számlaértékét azzal, ha a gyűjtőszigeteken ingyen elhelyezi a szelektálható anyagokat. Ezen kívül hulladékudvarunkon is díjmentesen átveszik az említett hulladékokat, illetve az elhasznált sütőolajat és –zsírt, továbbá az elektromos- és elektronikai hulladékokat. Kérjük éljenek a városban működő ez irányú lehetőségekkel, hiszen a környezet megóvásához hozzátartozik, hogy kevesebb nyersanyagot használjunk fel, és amit lehet, folyamatosan visszaforgassunk.
Ennek a folyamatnak egy részét a szelektív hulladékgyűjtéssel lehet elérni. Ezt évek óta hangsúlyozza a kommunális cég, de ahhoz, hogy ez a szelektív gyűjtés valóban sikeresen működjön, az egyik legfontosabb eszköz a környezettudatos szemlélet kialakítása, melyet környezeti neveléssel lehet elérni.
Mindezekhez szükség van arra, hogy Önök elé tárjuk jelen adatokat és bemutassuk a szelektív hulladékgyűjtés különböző megoldási lehetőségeit.
A jövőben igyekszünk mindezt folyamatos tájékoztatással elérni, hiszen ez mindannyiunk jövőjét szolgálja!