A költséghatékony távhőellátás leggyengébb pontja a társasházi épületek fűtési rendszereinek állapota, és a házak hővesztesége. Ezen a közös képviselők a lakóközösséggel együtt tudnak változtatni. Több társasház képviselő már túl van az állami vagy helyi támogatással megvalósult felújításon, melyek eredményeként jelentős hő-megtakarítást vehetnek észre a fogyasztók a januárban kibocsátott számlákban. A 75 társasházból 58 társasháznál jelentkezett ez a megtakarítás, melyből 10 teljesen felújított, 12 társasháznál pedig megtörtént a nyílászárók cseréje.
Annak érdekében, hogy ne legyen horribilis összegű a fűtési számla, a legtöbb társasház havonta nem a ténylegesen elfogyasztott hőmennyiséget, hanem minden hónapban ugyanakkora fűtési hődíj előleg mennyiséget fizet. Emellett a hőközpontban a fűtésre vonatkozó hőmennyiségi adatokat minden hónapban leolvassák a SZÁKOM munkatársai, s egy évben kétszer, januárban és augusztusban, a befizetett előlegek és a ténylegesen fűtésre felhasznált hőmennyiség közti különbözetet számolják el.
Sokszor csalódottak a lakók, mert a felújításokon átesett házaknál nem minden esetben látszik hő-megtakarítás. Ennek több oka is lehet. A nyílászárók cseréje fontos ugyan, de önmagában nem elegendő, ehhez kell a tető- és a homlokzat-szigetelés is. A megtakarítás hiánya adódhat a fűtési rendszer elavultságából, vagy a hibás strang szabályzókból is. Ha a fűtési rendszer elavult, a strang szabályzók nem működnek, és a szolgáltató hiába csökkenti közös képviselői kérésre az épület energiaigényét, a szabályozhatatlan fűtés miatt minden marad a régiben.
Idén emelkedett az állami támogatás összege, és elindult az úgynevezett ÖKO-program, amely a fűtési rendszer modernizálásához köti a lakások szigetelését. Októberben az állam – az 500 ezer forintos plafon fenntartása mellett – 50 százalékra emelte az állami támogatás maximált arányát, ehhez tehetnek tetszésük szerint még hozzá az önkormányzatok.
A fűtés korszerűsítése mindenekelőtt szabályozható radiátor szelepek beépítését jelenti. Ezt egészítik ki a költségek megosztásához szükséges digitális műszerekkel. Az úgynevezett költségmegosztók, melyek a radiátor és a levegő közötti hőmérséklet-különbségét mérik, képesek a felhasznált hőmennyiség kimutatására. Emellett a fűtésfelújítás tartalmazza a strang szabályozók, és az esetleg szükséges átkötő-szakaszok kiépítését is. A ház által elfogyasztott teljes hőmennyiséget továbbra is az épületek alagsorában elhelyezett hiteles főmérőkön mérik, s a lakóközösségek – a saját maguk által meghatározott arányszámok függvényében – ezt bontják részekre a költségmegosztók adatai alapján. A mérés lehetősége hihetetlenül fontos. Tapasztalatok szerint már az is 10-15 százalék megtakarítást jelent, ha semmi más nem történik, csupán felszerelik a költségmegosztókat. A lakóknak ugyanis így személyes érdekükké válik a takarékoskodás. Kérdés az, hogy a sokszor említett gazdasági válság mellett, ki mer ilyen beruházást megvalósítani?
A teljes panelfelújítások pedig (tehát ablakcsere, homlokzatszigetelés, mérési lehetőség bevezetése) 30-40 százalékkal csökkenthetik a legtöbb lakás energiafogyasztását. Ugyanakkor itt is lehet elkövetni hibákat. A hőmérséklet különbség mérésén alapuló költségmegosztó például kifejezetten érzékeny arra, ha rányitják az ablakot. Vagyis, mielőtt szellőztetünk, le kell tekerni a radiátorszelepeket.
Ráadásul a különböző építkezési hiányosságai miatt a panellakásoknak eleve nem azonos a hőigényük. Az épületek eltérő energiafelhasználásának okát a hőszigetelő képességben, a belső fűtési rendszerek állapotában, szabályozottságában, esetleg a tájolásban érdemes keresni. A SZÁKOM Kft. a szükséges felújítások elvégzésére biztatja a társasházak lakóit, mert ezek hosszú távon mindenképp költségmegtakarítást eredményeznek.
A mellékletben, a január hónapban kiszámolt társasházi fűtési hőmennyiség adatait találhatják meg.
SZÁKOM KFT. PR